Figyeljen oda táplálkozására!
A vércukorszint a fizikai
és szellemi teljesítőképességre is hat.
Helyes táplálkozással a jobb közérzetért
A vércukorszint – ami nagyban függ a táplálkozástól – a fizikai és szellemi teljesítőképességre is hat.
Ha megfelelő szinten van a vércukorszint, akkor mindkét képesség a megfelelő, maximális szinten tud működni. Ha a vércukorszint túl alacsony, akkor levertség, fáradtság, ingerlékenység, idegesség léphet fel.
A helytelen táplálkozás tehát hozzájárulhat ahhoz, hogy az egyébként is fokozott lelkiállapot és pszichikai zavar fokozódjon esetleg kialakuljon.
A megfelelő vércukorszint és a normál testsúly megtartásához elengedhetetlen az egészséges táplálkozás és étrend kialakítása,
ezért törekedjen a következőkre:
Kiegyensúlyozott
Napi 3-5 étkezés
Energiát adó
Lefekvés előtt
Szénhidrátok
Nassolás
Reggeli
Rostok és folyadék
FIGYELEM!
Diéta esetén a szervezet nagyobb fizikális és pszichés megterhelésnek van kitéve, ezért nem ajánlott szorongásos kórkép esetén alkalmazni.
A rendszeresen sportolók fogyasszanak multivitaminokat a megfelelő energiaszint fenntartásához.
Az egészséges életmód ellenére is fennálló szorongásos panaszok esetén érdemes felkeresni a háziorvost, előtte akár tesztelni, hogy valóban szorongásos kórkép áll-e a háttérben.
Kevesebb stressz – jobb egészség!
A tartós stresszben való élést, létezést megsínyli az egészségi állapot.
Fejfájás vagy emésztési zavar esetén sokszor a stresszes, szorongásos állapot a kiváltó ok, nem valamilyen fizikai betegség.
Stressz, szorongás esetén a szervezet sajátságosan reagál. A mellékvese hormonokat, köztük adrenalint és kortizolt szabadít fel. Az adrenalin megemeli a vérnyomást, a kortizol növeli a vércukorszintet. A korizol emellett az immunrendszert is tompítja, aminek következménye, hogy az kevésbé képes visszaverni a fertőzéseket, sőt az emésztőrendszert, a reproduktív szervek működését is befolyásolja.
Az állandó stressz hatására a szervezet, az immunrendszer túlterhelődik, így az egészségi állapot is romolhat és könnyebben kialakulhatnak a következő problémák:
- fertőzések, például nátha,
- magas vérnyomás, szívdobogás,
- gyomorfekély, reflux,
- szorongás, pánikroham,
- emésztési rendellenesség,
- hát-, fejfájás,
- alvászavar,
- nehézlégzés,
- ekcéma.
A testmozgás feszültségoldó hatása
A testmozgás nem csak a fizikai állapotra, az izmok kondíciójára, de a pszichés állapotra is jótékony hatással van. A fizikai aktivitás elősegíti a jókedvért felelős hormonok – az endorfinok – termelődését az agyban.
Egy órányi közepesen intenzív mozgás után elfelejthetők felhalmozott problémák, így sikerül levezetni a feszültséget. Ennek hatására növekszik az energiaszint, javul a kedélyállapot és nyugalmának megőrzésére is könnyebben lesz képes bárki. Vagyis, a rendszeres testmozgás csökkenti a szorongás, stressz, depresszió tüneteit.
Hatásos stresszoldó mozgásforma például a futás, az úszás, a csoportos aerobikóra, a csapatsportok, a jóga.
Az endorfintermelés mellett a futás vagy a kocogás nyugodt és egyenletes ritmusa nyugodt tudatállapotot eredményez. Emellett kellemesen elfárasztja az egész testet, ami elősegíti a pihentető és nyugtató alvást is.
Az úszás szintén igénybe veszi az egész testet, emellett a víz csobogása az arra fogékonyakra különösen nyugtató hatással bírhat. Gondoljunk csak arra, hogy a kényelmes tempózás vagy a víz alá merülés alkalmával mennyire ki lehet zárni a külvilág zajait.
A csapatsportok nem csak intenzív mozgást biztosítanak, de társaságot is, így különösen alkalmasak a magányosság okozta szorongás leküzdésére.
Egy kezdő jógaórán nem csak a mozdulatokat – ászanákat – sajátítják el a résztvevők, hanem egyfajta a megbékélésre, relaxációra irányuló gondolkodásmódot, életformát is. A jóga – amellett, hogy egyfajta belső harmóniára való törekvést tanít – átmozgatja az egész testet, egészen a mélyizomzatig.
Önsegítő csoportok
Az önsegítő módszerek alkalmazásának feltétele, hogy precízen megfogalmazódjon, milyen probléma is áll a mindennapi stressz, szorongás hátterében. Az önsegítés, ahogyan az a nevéből is kiderül, nem arról szól, hogy a többi embernek miként kellene megváltoztatnia a magatartását, hanem arról, hogy mit kell az egyénnek saját magán változtatnia.
Ehhez segítségül lehet hívni az úgynevezett önsegítő csoportokat, ahol hasonló problémákkal küzdők gyűlnek össze. Az önsegítő csoportok működése a kölcsönösségre, a kölcsönös segítségnyújtásra épül. Ezeknek a csoportoknak a sajátossága, hogy nincs vezetőjük, nincs pszichológus vagy pszichiáter, aki a csoportos üléseket irányítja. Így a hasonló problémáktól szenvedők nem alárendeltként, hanem egyelő partnerként vehetnek részt a foglalkozásokon.
Ezeknek a csoportoknak nagy előnye, hogy általuk bárki támogatást kaphat problémája megoldásához; a tagok terápián kívül is találkozhatnak, így mélyítve tovább kapcsolatukat; a problémamegoldás közvetlenül az adott szorongás feloldására fókuszál.
Az önsegítő csoportok tematikájukat illetően igen változatosak lehetnek. Megalakulhatnak függőségben – alkohol-, drog-, szexfüggőség –, vagy komoly betegségben (pl. daganatos betegségben) szenvedők, pszichiátriai kezeltek, munkanélküliek számára.
Szorongás és káros szenvedélyek
Közkeletű és igen széles körben elterjedt tévhit, hogy az alkoholfogyasztás vagy a dohányzás csökkenti a stresszt, szorongást. A szorongással küzdő betegek sok esetben nikotinnal próbálják csökkenteni stressz-szintjüket – általában hatástalanul, de ez a hatástalanság jórészt fel sem tűnik nekik.
A stresszcsökkentésnek éppen az ellenkezőjét sikerül elérniük. Sőt, a dohányzás növeli annak kockázatát, hogy bizonyos szorongásos zavarok alakuljanak ki. Vagyis, a szorongásra hajlamos személyiségek csak elősegítik a betegség kialakulását, annak súlyosbodását.
Az alkoholfogyasztás, adott esetben az alkoholizmus szintén növeli a szorongásos zavarokra való hajlamot. Az alkoholfogyasztás megnehezíti magát a pszichológiai felépülést.
Az alkohol, a nikotin vagy a különböző tudatmódosító szerek átmenetileg oldhatják a szorongást, hosszú távon azonban csak növelik azt. Ennek oka, hogy az alkohol például eltompítja az idegrendszert, lelassítja azt, ami negatívan hat a hangulatra.
Gyakran előforduló probléma, hogy a szorongást kényszeres evéssel, falási rohamokkal, vagy éppen ellenkezőleg: kóros és értelmetlen koplalással próbálják ellensúlyozni a betegek. Az evészavarok szerepe hasonló a nikotin vagy alkohol alkalmazásához. A betegek azzal a téves eszmével nyugtatják magukat, hogy ha teletömik magukat, jobb lesz a közérzetük, hangulatuk. Az evéssel kapcsolatos zavarok hátterében sok esetben valamilyen családi konfliktussal összefüggő szorongás áll.
